2013.03.18.
Ferenc pápa címere felidézi püspöki címerét, továbbá a Szentatya korábbi mottóját is megőrizte: „Miserando atque eligendo” („megkönyörült és kiválasztotta” (Mt 9, 9); „Meglátta őt Jézus, megkönyörült rajta, és kiválasztotta” – Tiszteletreméltó Szent Béda áldozópap szentbeszédeiből).
Ferenc pápa a címerpajzsot illetően megőrizte a püspökké szentelése óta használt elemeket. A kék színű pajzsot a pápai méltóságot övező szimbólumok veszik körül úgy, ahogyan azt elődje, XVI. Benedek pápa is használta (eszerint a püspöki süveg két kulcs, egy arany és ezüst kulcs között helyezkedik el, amelyet egy vörös kötél köt össze). A címerpajzs felső részén a Jezsuita Rend emblémája látható, amelynek tagja Ferenc pápa. Ez egy sugárzó nap, amelyben vörös színnel három betű látható: IHS, vagyis Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja.
A „H” betűn egy kereszt látható, a monogram alatt pedig három fekete szög. Ez alatt jobb oldalon egy csillag, baloldalon pedig a nárdusvirág figyelhető meg. A csillag a régi címerhasználat szerint Szűz Máriát, Krisztus és az Egyház anyját jelképezi, míg a nárdusvirág Szent Józsefre, az egyetemes egyház védőszentjére utal. A hispániai ikonográfiai hagyományban Szent Józsefet egy nárdusvirággal a kezében ábrázolják. Ezekkel a jelképekkel a Szentatya kifejezi mély tiszteletét Szűz Mária és Szent József iránt.
Ferenc pápa mottója Szent Béda áldozópap szentbeszédeiből származik, aki kommentálva a Szent Máté meghívásáról szóló evangéliumi részletet, így írt: Jézus meglátta a vámost, és mivel ebben a látásban ott volt könyörülete és kiválasztása is, azt mondta neki: Kövess engem!
Ez a szentbeszéd az isteni könyörület felmagasztalása, amelynek egyes elemei szerepelnek Szent Máté liturgikus ünnepén a napközi imaóra szövegében. A homília különleges jelentőséggel rendelkezik a pápa lelki útját és életét illetően is. 1953-ban, Szent Máté liturgikus ünnepén a fiatal, 17 éves Jorge Bergoglio Isten szeretetteljes jelenlétét életében személyes módon élte át, tapasztalta meg. Egy gyónást követően megérintette valami szívét és megérezte Isten könyörületét, aki szeretettel a szerzetesi életre hívta őt Loyolai Szent Ignác nyomdokain járva.
Püspökké való kinevezését követően Bergoglio főpásztor erre az eseményre emlékezve, amelyből fakadóan Istennek és egyházának szentelte életét, úgy döntött, hogy életének mottójául választja Szent Béda áldozópap szavait: „Miserando atque eligendo”, amelyeket pápai címerében is felhasznált.