2013.03.22. péntek

Olvasmány

Jer 20, 10-13

Mert hallottam sokak rágalmát, rettenetet mindenfelől: ,,Jelentsétek! Jelentsük fel őt!' Akik barátságban voltak velem, mind bukásomat lesik: ,,Hátha rá lehet szedni, legyőzhetjük, és bosszút állhatunk rajta!' De az Úr velem van, mint hatalmas hős, ezért üldözőim elbuknak, és nem győznek; nagyon megszégyenülnek, mert nem járnak sikerrel, örök gyalázatuk nem megy feledésbe. Seregek Ura, aki megvizsgálod az igazat, aki látod a veséket és a szívet, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert eléd tártam ügyemet! Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat, mert megmentette a szegény lelkét a gonosztevők kezéből!

Evangélium

Jn 10,31-42

Erre a zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azt mondta nekik: ,,Sok jótettet mutattam nektek az Atyától, azok közül melyik tettért köveztek meg?' A zsidók azt felelték: ,,Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat.' Jézus azt felelte nekik: 'Vajon a ti törvényetekben nincs megírva: ,,Én azt mondtam: Ti istenek vagytok?'' [Zsolt 82,6] Ha azokat mondta isteneknek, akikhez az Isten igéje szólt -- márpedig az Írás érvényét nem veszti --, miképp mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világra küldött: ,,Káromkodsz!'', mivel azt mondtam: Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem, de ha cselekszem, akkor, ha nekem nem is hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy megtudjátok és belássátok, hogy az Atya énbennem van, és én az Atyában.' Erre ismét el akarták őt fogni, de kisiklott a kezük közül. Ezután ismét eltávozott a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt. Sokan jöttek hozzá, és azt mondták: ,,János ugyan semmi csodajelet sem cselekedett, de mindaz, amit János róla mondott, igaz volt. És ott sokan hittek benne.