Tanítványom, Bergoglio

2013.04.03.

A most 81 éves Juan Carlos Scannone jezsuita szerzetes a San Miguel jezsuita egyetem hittudományi és filozófiai karán tanított, ugyanott, ahol Jorge Mario Bergoglio 1980 és 1986 között rektor volt. A L’Osservatore Romanónak adott interjújában egykori tanítványára és társára emlékezik vissza.

„Görögöt és irodalmat tanítottam neki a szemináriumban, nem latint, ahogy néhány újságban közlik a napokban. Bergoglio akkor már végzett diák volt. Humán tantárgyakat jött tanulni a szemináriumba. De volt a lelkiatyám, a rektorom, a tartományfőnököm, úgyhogy sokoldalú kapcsolatunk volt.”

„Legalább tíz éven át jártunk egymáshoz, én spirituális kérdésekben kértem a véleményét. Ő pasztorális teológiát tanított, én pedig filozófiát. Pápává választása után küldött egy e-mailt. Néhány nappal ezelőtt pedig telefonált egy jezsuita testvérnek, hogy felköszöntse születésnapján. Akkor is, ha pápa, ugyanaz a közvetlen, kedves barát. Mindig nagyon egyszerű volt, nagyon okos, és a gyakorlati dolgokhoz is volt érzéke – hangsúlyozza Scannone. Például nagyon jól tud autót vezetni. Amikor rektor volt, nem akart sofőrt, és később sem, amikor érsek lett.

Bergoglióban megvan az a képesség, hogy több dolgot tud párhuzamosan csinálni. Itt, Argentínában az ilyen emberre azt mondjuk, hogy olyan, mint egy zenekar: valaki, aki egyszerre tud zongorázni, harsonázni, hegedülni. Emlékszem, hogy egyszer egy cikket írt a kocsiban, aztán ment a ruháit mosni, és utána fogadott valakit, aki lelki tanácsot kért tőle. Egy lelki, egy gyakorlati és egy manuális dolog szinte egy időben, és minőségileg mindhármat ugyanazon a szinten végezte. Nem mindenkinek van meg ez az adottsága. Többek között nagyon jól tud főzni. Az egyik kedvenc étele a töltött hús volt, amit itt, San Miguelben többször készített.”

Scannone atya elmond még egy anekdotát, ami a pápa nagy altruizmusát fejezi ki. „Egyszer egy pap, aki Mar del Platára ment, megbetegedett és ott kellett maradnia. Bergoglio, aki akkor már segédpüspök volt, négyszáz km-t utazott, hogy mellette legyen. Hogy ne hagyja egyedül. És akkor már segédpüspök volt!”

Egy másik epizód: „Egyszer egy pap barátommal Quarracino bíboroshoz mentem, Bergoglio elődjéhez. Alá akartam íratni vele egy petíciót egy projekthez. A bíboros aláírta, aztán bizalmasan azt mondta nekem: »tudod, melyik segédpüspököt szeretik legjobban a Buenos Aires-i fiatal papok? Bergogliót! Egyértelműen őt.«”

Bergoglio nagyon sokat tett azért, hogy megvédjen bárkit, akit a rezsim fenyegetett. És nem csak akkor, amikor a San Miguel rektora volt” – hangsúlyozza a jezsuita rendtársa. Arra a kérdésre pedig, hogy szerinte melyek lesznek az első lépései pápaként, Scannone így felel: „Gondolom, nem fog remegni a keze, ha valami reformot kell elkezdenie az Egyházon belül. De nem rögtön fog belevágni. Végső soron olasz gyökerei vannak, Piemont térségéből származik, mindent nagyon diplomatikusan fog tenni. Tudni fog anélkül reformálni, hogy megrázkódtatást, vagy összeütközést okozna.”

 

 

 

 

 

 

forrás Magyar Kurír